funiQ logo

This article is not available in română. This is the maghiară version of the article.

Szentbékkálla

A település a Káli-medence északi részén helyezkedik el, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy és a Sátorma-hegy öleli körül.

tájkép Szentbékkálla határában
Tájkép Szentbékkálla határában Photo: funiQ

Túraajánlatok

A község határában – keleti irányban – látható a török időkben végleg elpusztult Töttöskál XIII. századi, román stílusú templomának romja. A XIX. század elején még misét tartottak benne, de Rómer Flóris 1876-ban már csak romjaiban látta. Mindkét középkori rom az országos K jelzésen kereshető fel. A K jelzésen a velétei romtól tovább haladva (kb. 1 km) a szentbékkállai kőtenger homokkőszikla világába juthatunk. (A kőtenger a településről nyugat felé, a kálváriához vezető utcán egyenesen is elérhető.).

Látnivalók

Késő barokk katolikus temploma 1790–99 között épült a korábbi templom helyén. Tornya későbbi, 1860-ból való, a szenteltvíztartó valószínű román kori.

A faluban néhány szép, régi, népi lakóház található.

A Szent Benedek lovasudvarban lovaglási lehetőség van.

Étkezési és szálláslehetőség: Öreg-hegy Fogadó, Étterem, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 87/478-513

Története

A község első írásos említése 1273-ból való. Mint neve is mutatja, a honfoglalás után a Kál nemzetség szállásterületéhez tartozott. A szomszédos falvakkal együtt igen korán a király tulajdonába került, a királyi udvar szolgái lakták. Néhányan nemesi rangot is kaptak.

Azok közé a falvak közé tartozott, amelyeket a király az 1340-es években cserébe Tátika váráért a veszprémi püspöknek adott. A püspök a közelben – a mai falutól északra – egy udvarházat is építtetett (Velétei palotarom). A falu a török időkben elnéptelenedett, de már 1574-ben újratelepült.