Tótvázsony
Tótvázsony a Balaton-felvidék egyik festői szépségű vidékén, a Vázsonyi-medence keleti részén fekszik, Veszprémtől 14 km-re.Észak felől hegyes-völgyes erdővonulatok és a Balaton-felvidék nyúlványát képező Csatár-hegy határolja. A szintén a falu határában található Recsek-hegy kilátójából megpillanthatjuk a Balaton víztükrét.
A településhez kötődik a híres bakonyi betyár, Savanyó Jóska legendája. A XIX. század közepén született rabló nevéhez számos fosztogatást kötöttek a környéken, illetve többen nevével visszaélve gyilkosságokat is elkövettek. Mindezekért életfogytiglani börtönre ítélték, de egy püspök közbenjárására felmentést kapott, mivel sikerült tisztázni, hogy mely bűntények követte el valójában. Mindezek után visszaköltözött a településre, ahol végül öngyilkosságot követett el. Síremléke ma is megtekinthető. Számos történet, népdal, pásztorfaragás őrzi emlékét.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Kálváriák és szőlők között (Balatonszőlős - Mencshely, 38 km)
- Keleti körtúra a Balaton északi partján (59 km)
Látnivalók
Az 1792–94 között épült, copf stílusú református templom helyén állhatott a középkori falu temploma. A református templomban tartotta esküvőjét Pálóczy Horváth Ádám (1760–1820) költő, Kazinczy barátja, aki dunántúli földbirtokos volt. A lelkészlak is a XVIII. század végéről való copf stílusú épület.
A katolikus templomot 1818-ban emelték, késő barokk stílusban. A temetőben lelhető fel az utolsó bakonyi betyár, Savanyú Jóska sírja.
A szomszédos Hidegkút Nagy- és Kishidegkút egyesüléséből jött létre 1927-ben. Nevét valószínű karsztforrásairól kapta. Késő barokk katolikus temploma 1780-ban épült, Esterházy Károly püspöksége idején. Későbbi átalakítása során klasszicista stílusjegyeket kapott.
Tótvázsonytól 3 km-re délre található az 1927-ben épült, azóta többször bővített, festői környezetű Cseri Kastély(szálló), amely különböző sportolási lehetőségekkel várja vendégeit.
Története
A község területén római település nyomaira bukkantak, de újkőkori és bronzkori leleteket is találtak a régészek. A honfoglalás idején szláv lakosság élhetett itt – az 1082-ből való első írásos említés Touthvasun –, akik később teljesen elmagyarosodtak. A település mai határában a középkorban több kis falu állt (Csatár, Billege), amelyek a török időkben elpusztultak. Tótvázsony birtokos urai a XVIII. században a visszatelepülő magyarok mellé német családokat is telepítettek.
