Dunaszentmiklós
A falu a Gerecse északi részén fekszik, kevesebb mint 500 lakosú, jellegzetesen egyutcás, telepes község. Szakadékokkal és magaslatokkal tagolt környezete természetvédelmi körzet, ezen belül is kiemelten védett a Nagy-Somlyó és a Lábas-hegy.
Túraajánlatok
A közeli erdők gazdag madárvilágnak adnak otthont, fészkel itt fekete gólya, illetve erre vadászik számos ragadozó madár is. Érdemes túrákat tenni a Központi-Gerecse irányába, vagy ellátogatni a hegység legnyugatibb pontjához, a Kőpite-hegyhez.
A temető és a pincesor végénél, az Öreg-hegyen kilátót építettek, ahonnan szép körkilátás nyílik.
A kilátótól nyugat felé, az Ádámmajoron át, a Kőpite-hegy régi kőbányáinak érintésével a Dunaalmást Szomóddal összekötő Z jelzésbe csatlakozhatunk.
Dunaszentmiklós közelében emelkedik a Gerecse csúcsa, a 427 méter magas Nagy-Somlyó.
Turistautak
Kerékpártúrák
Látnivalók
Szent Miklós püspök-templom
Sokáig egy remete által épített kis kápolnát használtak a falubeliek, majd felépült egy deszkatemplom, s 1852-ben ennek helyére a római katolikus (kő)templom. 1911-ben ezt a templomot Molnár György tervei alapján neogótikus stílusban újjáépítették, ekkor alakult ki ma is látható formája. A templom tornyában két harang található, amelyek a Jézus Szíve és Szent Miklós neveket kapták. A fából készült főoltáron Szent Miklós festményét láthatjuk, a vörösmárvány mellékoltár pedig a lebontott egykori templom főoltára volt.
A templom hársfákkal szegélyezett udvarán található az I. és II. világháborús emlékmű.
Löszfalba vájt lyukpincék
A település nyugati szélén löszbe vájt lyukpincék láthatók. Egyes pincék a 15 méteres hosszúságot is elérik, szélességük mindössze két méter. Belsejükben az egyik oldalon sorakoznak a boroshordók, némelyik pince elé présházat is építettek.
Története
A környék már jóval a honfoglalás előtt is lakott volt, legrégebbi emléke a bronzkori mészbetétes kultúra időszakából származó urnatemető. A római korból kőkoporsók, pénzérmék, sírkövek kerültek elő.
A középkori település a Kertek alja nevű dűlő területén alakult ki. A mai település határában Árpád-kori temetőt találtak. Dunaszentmiklós első írásos emléke 1382-ből ismert. Hasonlóan sok faluhoz, Dunaszentmiklós is elpusztult a Bécs felé vonuló török had rombolása miatt. Majd' kétszáz év után, 1733-ban Esterházy József telepített ide katolikus német családokat, akik erdő-, szőlő- és földműveléssel foglalkoztak. Nekik köszönhetően Dunaszentmiklós a jó boráról lett ismert. Bár a II. világháborút követően a német lakosság egy részét kitelepítették, többségük később visszatért a faluba. A sváb hagyományokat azóta is őrzi az összetartó közösség.