Neszmély
A természeti adottságainak köszönhetően több évszázados múltra visszatekintő neszmélyi borvidék zöldessárga színű, 3-5 évig érlelt fehérborait mindig is minőségi italként tartották számon. Itt található az Ászár–Neszmélyi borvidék központja.
Hunyadi Mátyás emlékét őrzi a Neszmély és Almás közötti Akasztó-hegy. A szájhagyomány szerint a dunai rév bérlője magas árral zsarolta az utasokat, és saját pincéjének börtönébe vetette, sanyargatta azokat, akik nem fizették meg a törvényesnél magasabb árat. Mátyás király szegény tótnak öltözve utasnak adta ki magát, akitől a révész a szokásosnál magasabb fizetséget kért. Miután a király fizetett, el is indultak, de mielőtt még átértek volna a túloldalra, a révész letette az evezőjét, és a viteldíj újbóli megfizetését követelte. Így bizonyosodott meg Mátyás király a révész gazságáról, miután őt is a pincébe vetették. A király frissen vert aranypénzzel jutalmazta meg a neki ételt hozó asszonyt, amivel elküldte őt a tatai várba, ahol már várták az uralkodót. Amikor meglátták az érmét az asszonynál, rögtön tudták, hogy csak Mátyás király adhatta neki, és kiszabadították őt a pince fogságából. A révészt gaztetteiért a közeli hegyen akasztották fel. Innen ered az Akasztó-hegy neve.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
Látnivalók
Kisboldogasszony templom
A barokk stílusú templom 1893-94 között épült. Tornya 1944-ben ledőlt egy háborús találat miatt, amit a tetőcserével és a teljes belső felújítással együtt 1972-78-ban pótoltak.
Református templom
A részben lőréses kőfallal körülvett kertben található mai templomon késő gótikus stílusjegyek találhatók. Az eredetileg a XV. században épült imaház ma műemléki védelem alatt áll. A templomot többször is felújították, átépítették, bővítették. A tatai vármúzeumban található a templom egyik, XV. századi, emberfejet ábrázoló gyámköve. A templom harangját 1633-ban öntötték. A templomkertben egy áldozati jelenetet ábrázoló római domborműves kőtábla látható.
Baptista imaház
Vár-hegy
Nagyjából 200 méter magasságban találhatóak a XV. századi várrom csekély maradványai és sáncai. A XX. század elején még állt az egyik négyszögletű torony, de mára sajnos ledőlt. A vár valószínűleg a török korban pusztult el.
Király-kút
A falu déli határában, a szőlőhegyen található az a XV. századi, gótikus stílusú kút, amely mellett a hagyomány szerint Albert király elhalálozott, 1439-ben. Az uralkodó éppen Bécs felé tartott a török elleni délvidéki hadjáratot követően, amikor elérte a vég.
Hajóskanzen
Ez a hazánkban egyedülálló látnivaló a Felső-sziget nyugati végénél, a Duna kiöblösödésében működik. Megismerhetjük a magyar folyamhajózás több mint 150 éves történetét, és megcsodálhatunk négy, műemlékileg felújított hajót a vízen, és egyet, a VÖCSÖK I.-et a szárazföldön.
Sertés-völgyi pincesor
Több jellegzetes, állapotukat tekintve változó borpince található a Sertés-völgyi úton. A XIX. század végén kialakított pincék közül némelyik még őrzi eredeti kinézetét, de a legtöbbet felújították, néhányat hétvégi házzá alakítottak.
Egyéb látnivalók: Makovecz Imre tervei alapján épült iskola épülete.
Története
Az ősidők óta lakott terület. A különböző ásatások során kőkori, bronzkori és vaskori tárgyi bizonyítékokat is találtak, de a legnagyobb számban előforduló leletek a római korból származnak. A Duna-parton, a Tekeres-pataknál egy római őrtorony (burgus) romjai láthatók, az itteni település neve Asao-Adianum volt. A honfoglalás idejéből lócsontokat, lószerszámokat tartalmazó sírokat találtak.
Első írásos említése 1237-40 körüli évekből származik Nezmel néven. A falu egyik fele Komárom, a másik fele pedig Esztergom vármegyéhez tartozott. Két évszázadon át vámhelyként tartották számon. 1439. október 27-én a szerbiai hadjáratból Bécsbe tartó (Habsburg) Albert király Neszmélyen halt meg. 1471-ben Hunyadi Mátyás mezővárosi rangra emelte, ekkor Longa villa (Hosszúfalu)-nak nevezték.
A törökök hódításai miatt a falu népessége megfogyatkozott, utána lassan a XVII-XVIII. századra települt újra. Az új lakók többségében református magyarok voltak.
Neszmély legfontosabb terménye a szőlő és az abból készült bor volt, amely az egész országban ismertté tette a helyi termelőket. A XIX. század végi filoxéravész tönkretette a falu szőlőinek nagy részét.
1922-ben a háborús években megszűnt téglagyár utódaként kezdett el üzemelni Neszmély egyetlen komoly iparvállalata, a Hacker-féle téglagyár. Neszmélyt 1977-ben – Almásneszmély elnevezéssel – egyesítették Dunaalmással, de 1991-től ismét önálló lett.
A falu szőlőiről, gyümölcsöseiről ma is híres, a környéki települések szőlőit magába foglaló Ászár–neszmélyi borvidék része, a neszmélyi körzet központja.