Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút
Descarcă traseul în format GPX în aparatul tău GPS.| Teljes táv: | 21 km |
|---|
| Össz. emelkedő: | 500 m |
|---|---|
| Össz. lejtő: | -370 m |
| Magasság max.: | 425 m |
|---|---|
| Magasság min.: | 105 m |
A kisvasút kalandos története több mint 100 évvel ezelőtt kezdődött, 2016. június 2-án pedig jelentős mérföldkőhöz érkezett: ekkor adták át ugyanis a Nagybörzsönytől egészen a Duna-partig, Szobig vezető teljes útvonalat összekötő Márianosztra–Nagyirtás szakaszt. Mivel a teljes útvonal összesen nagyjából 3 órás, így nem is baj, hogy Márianosztrán át kell szállni. Itt ha van kedvünk, meg is szakíthatjuk utunkat, hiszen a község rengeteg izgalmas látnivalót rejt.
Márianosztra A Börzsöny hegység ölelésében fekvő település évszázadokig az itt lakó pálos szerzetesrendről volt ismert. Nekik köszönhetőek a község mai látnivalói is, mint a barokk katolikus templom, az egykori kolostorépület és a kálvária is.
A korábban is működő Nagybörzsöny–Nagyirtás és Márianosztra–Szob útvonalak összekötésével hazánk egyik leghosszabb, 22 km-es hegyivasút vonala jött létre, amely 200 méteres szintkülönbséget utasít maga mögé a Börzsöny lankáin.
A rendszerint március közepe és november eleje között szabad- és munkaszüneti napokon közlekedő kisvasút útja végig csodaszép, színpompás és illatozó erdőben vezet.
A Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút az ország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala, ami lényegében egy olyan magasságnyerési technikát jelent, ahol a vonat nem egyenesen megy neki egy hosszú, magas emelkedőnek, amire a mozdony teljesítménye nem is lenne elegendő, hanem cikk-cakk vonalban halad felfelé, hasonlóképpen egy szerpentinhez. Ilyenkor a kisvonat elhalad a völgy végéig, majd egy váltó átállítása után tolatni kezd, párhuzamosan azzal a vágánnyal, amelyiken jött, de meredeken emelkedve. Ilyenkor a mozdony nem húzza, hanem tolja a kocsikat maga előtt. A következő csúcsra érve újabb fordító következik, a mozdony húzni kezdi a kocsikat egy újabb párhuzamos vágányon, így haladnak tovább. A Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút vonalán 2 csúcsfordító van Kisirtásnál, így a mozdony csak egy rövid szakaszon tolja a kocsikat, mielőtt visszaállna menetirányba.
Története
1908-ban kezdték el a 8 km-es, 600 mm nyomtávolságú Ipolypásztó–Nagybörzsöny vonal lefektetését, amelyet eredetileg az Esztergomi érsekség erdőbirtokainak feltárásához használtak. Nagybörzsöny adott otthont a fatelepnek, Ipolypásztón pedig átrakodtak nagyvasútra.
Miután megépült a Nagybörzsönyt Kisirtással összekötő vonal, ez utóbbi lett a vasút központi állomása, ahol kovácsműhely is volt, így itt javították a vas alkatrészeket, és a lovakat is itt patkolták.
Miután 1920-ban megkötötték a trianoni békeszerződést, Ipolypásztó Csehszlovákia területére került. Ezt követően a határtól Nagybörzsönyig vezető szakaszt felszedték, a vasutat pedig 760 mm-esre építették át. A nagyvasúti kapcsolathoz új szakaszt építettek Kisirtástól Márianosztráig. Ez a vonal két részletben készült el, ugyanis a két különálló vonalszakasz közé egy völgy ékelődött. A két vonalat facsúszdával kötötték össze, amíg el nem készült az összekötő szakasz. Márianosztra és Szob közé 1912-ben már épült egy kőszállító kisvasút, ezen tudták a szobi MÁV-állomásig szállítani a fát.
1945-ben a kőszállító kisvasúttal együtt államosították, a két vasút közös üzemeltetés alá került. Személyszállítással is próbálkoztak a Szob–Márianosztra szakaszon az 1950-es évek elején, de kihasználatlansága miatt ezt néhány év után beszüntették.
1975-ben egy balesetre hivatkozva megszüntették a forgalmat Szob és Nagyirtás között, a két vasutat elszakítva egymástól. Az 1980-as években a kisvasút teherszállítási forgalma fellendült, mivel a nagymarosi duzzasztómű építéséhez nagy tömegben szállítottak vele követ.
1992-ben a szobi kőbánya áttért a teherautós szállításra, így a vasútüzem az év végén megszűnt. A mozdonyokat és a kocsikat elszállították, a pályát nem szedték fel, de több helyen fémtolvajok rongálták meg. Ugyanebben az évben a Nagybörzsöny–Nagyirtáspuszta szakaszon is megszűnt a forgalom, mert csak személyszállításból nem tudta eltartani magát a vasút.
Az 1990-es évek második felében többször is volt szó róla, hogy újraindítják a vasutat, de erre még egy ideig várni kellett. 1998-ban Nagybörzsöny önkormányzata egy forintért megvásárolta a vasút tulajdonjogát az Ipoly Erdő Rt.-től. A felújítási munkálatok 2002-ben kezdődtek meg, amelynek során felújították a hidakat, a pálya egy részét és a járműállományt is.
2006-ban pedig megkezdődött a Szob-Márianosztra szakasz teljes rekonstrukciója is. A felújítás első részében új pályát építettek Márianosztra és Szob között. Ezen a szakaszon a menetrend szerinti forgalom 2009 nyarán indult meg.
A Márianosztra-Nagyirtáspuszta közötti szakaszon mintegy kétszáz méter hosszan sérült a töltés, ezért a szakaszok összekötéséhez egy újabb beruházás vált szükségessé. Ezt az összekötő szakaszt 2015 tavaszán kezdték építeni, a teljes munkával pedig 2016 májusára készültek el. Az új szakasz hivatalos átadója 2016. június 2-án volt.
Miután elkészült a teljes pálya, Nagybörzsönytől egészen Szobig utazhatunk kisvasúton.
A helyreállítás kezdeményezője és motorja Berki Zoltán térképész, a Cartographia munkatársa, a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kuratóriumának tagja.