funiQ logo

This article is not available in română. This is the maghiară version of the article.

Gulács

A Balaton-felvidék tanúhegyei közül a Gulács a kúp formájúakhoz tartozik, azok közül is a legmagasabb a maga 393 méterével. A vulkanikus bazaltkúp nem teljesen szabályos, bizonyos szögből nézve olyan, mintha picit megdőlt volna, sokszor innen is lehet felismerni. Keresztury Dezső költő találóan a magyar Fudzsinak nevezte - a szemmel látható formai hasonlóság miatt.

a Hármas-hegy szőlői és a Gulács
A Gulács, előtérben a Hármas-hegy szőlői Photo: funiQ

Mint több más tanúhegyen, sajnos a Gulácson is bányásztak évtizedekig, ennek nyomai máig jól láthatóak a hegy nyugati oldalán.

A Gulácson nem tapossák egymást a turisták, bár turistaút vezet rajta, nem is egy. Talán a látványosabb és több látnivalót adó társai miatt lehet, hogy kevésbé népszerű - még csak várrom sincs a tetején - cserébe viszont sokkal vadregényesebb az útvonal, láthatunk kisebb bazaltorgonákat is, és a kilátás innen is káprázatos.

a Gulács, mögötte a Csobánc és a Tóti hegy egy badacsonyi kilátópontról
A Gulács, mögötte a Csobánc és a Tóti hegy egy badacsonyi kilátópontról Photo: funiQ

A legközelebbi település Nemesgulács, innen a falut átszelő zöld sávon érdemes feltúrázni a hegyre, ami csigavonalban halad körbe a csúcsig. Ha autóval érkezünk, itt lehet parkolni is.

Észak-dél irányból az Országos Kék sáv vezet rajta keresztül, a csúcsra pedig a kék háromszög leágazás vezet. Ezt az utat válasszuk, ha Káptalantóti vagy a Badacsony felől érkezünk gyalog.

Tanúhegyek

Tanúhegyek a Balaton-felvidéken Több millió év történetét mesélik el nekünk a Balaton-felvidék jellegzetes formájú hegyei, mégis mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Cikkünkből kiderül, hogy melyik tanúhegyről lehet siklóernyőzni, melyik hegyet vágták félbe, hol találunk várromokat, vagy hogyan jutunk el a bazaltorgonákig.