„Hetés bakancsos kör” – középtúra a Barátság park környékén
Descarcă traseul în format GPX în aparatul tău GPS.Teljes táv: | 11 km |
---|
Össz. emelkedő: | 20 m |
---|---|
Össz. lejtő: | -21 m |
Magasság max.: | 178 m |
---|---|
Magasság min.: | 160 m |
Útvonal: Barátság park – Szentistvánlak – Bödeháza – Gáborjánháza (Zöld jelzés) – szlovén határ – Göntérháza (Genterovci, Szlovénia) – Kámaháza (Kamovci, Szlovénia) – Zsitkóc (Žitkovci, Szlovénia) – Barátság park
- Túra típusa: gyalogos
- Ajánlott időszak: kora tavasztól késő őszig
A közel 3 óra időtartamú gyalogos túra szervezhető családi programként, de iskolai osztálykirándulásra is kiválóan alkalmas. A túra során a hetési táji és néprajzi értékek valamint a Deák család eredetének megismerésére is lehetőség nyílik. A túra a Zöld utak jelzés (fehér alapon nagy Z) mentén járható körbe, és érinti Szlovéniát is. (Parkolási lehetőség a Barátság park északi oldalán.)
Útvonal
2014-ben adták át a Bödeháza és Zsitkóc között található Barátság parkot, amelyet a zöldhatáron, az egykori szekérút mellett alakítottak ki. A park ma is emlékeztet 2004-re, amikor a két település polgárai együtt ünnepelték Szlovénia és Magyarország EU-csatlakozását. A parkban kapott helyet a „Határtalan Madár” emlékmű, Balog Anita és Árvay László képzőművészek alkotása. A madár mint a szabadság jelképe, az egykoron a két szomszédos falu között húzódott vasfüggöny, a szögesdrót maradványaiból készült. A parkban kereszt áll a határ tényleges helyén, illetve egy emlékmű a 2004 május 1-i EU csatlakozás időpontjával. Mind a szlovén, mind a magyar oldalon pihenőhelyet alakítottak ki.
Utunkat keleti irányba kezdjük Szentistvánlak felé. Végig aszfaltos bekötőúton haladunk Gáborjánházáig.
A Zala megyére jellemző aprófalvas településszerkezet jellegzetes faluját, Szentistvánlakot a határral párhuzamos keskeny bekötőút kapcsolja a 11 km-re lévő Lentihez és a 6 km-re eső Rédicshez. A határhoz közeli településrész eredeti neve Jósec volt, amit még a XIX. század végén változtattak Szentistvánlakra. 1935-ben elvesztette önálló település státuszát és Bödeházához csatolták. A Bödeházához tartozó Riganóci-hegyen a búcsút 1994 óta közösen ünnepli a falu a Szlovéniában élő magyarokkal együtt minden év augusztus hónapjának első vasárnapján. A nagyobb településrészen található katolikus kápolnát 1949-ben építették, a szentistvánlakit 1943-ban emelték.
Mit is jelent a Hetés szó? Hetés tájegységi és néprajzi fogalom. A legelterjedtebb vélemény szerint a hetes számnévvel függ össze, tehát Hetés a 7 különböző, „-háza” végződésű falut jelöli: Gálháza, Pálháza, Szijártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Göntérháza, Nyakasháza. Ezek közül Pálháza és Gálháza a török háborúk idején pusztultak el, lakóik a mai Zalaszombatfát alapították. Nyakasháza ma nem lakott vidék, csak dűlőnév őrzi a település 600 éves múltját.
Gáborjánháza temploma 1932 és 1934 között épült fel Esterházy Pál kegyúr adományával és a környező falvak összefogásával. Erre azért volt szükség, mert a trianoni döntések következtében az anyaországban maradt hetési falvak templom és pap nélkül maradtak. A gáborjánházi templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. A búcsú napja ezért augusztus 15-e.
Gáborjánháza központjában forduljunk délnyugati irányba és földúton haladjunk a szlovén határ felé. A határon a Szentistvánlaki/ Josacvski patakon kell átkelni. Rövid séta után Göntérházára érünk.
Göntérháza Bakónaki/Bukovnica-patak bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. Nevezetessége a XIX. században épült un. szoknyás harangláb. (A szoknyás harangláb tetőszerkezete 2 részre oszlik. A felső kisebb méretű tetőrész a harangot, míg a nagyobbik magát a szerkezetet és a harangozót védte.)
Folytassuk az utat a Bakónaki/Bukovnica-patak vonalát követve Kámaházára.
Kámaháza közigazgatásilag Lendvához tartozó település. Látnivalója a XIX. században épült szoknyás harangláb. Érdekessége, hogy eredetileg az út másik oldalán állt, de 1975-ben áttelepítették a mai helyére.
Kámaházáról Zsitkóc felé az út széli keresztnél térjünk le jobbra (északkeleti irány) a település központja felé.
A község központjában lévő faluház homlokzatán található Deák Ferenc, a „haza bölcse” emléktáblája. A Deák család Zsitkócról származott, bár Deák Ferenc maga a Válicka-patak menti Söjtörön született, ahol akkorra már kialakult a család egyik tekintélyes birtokának a központja. A másik központ a XIX. század elején Kehidán és környékén volt található. A zsitkóci birtok akkoriban már a család szempontjából nem volt annyira jelentős, ugyanis Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor a söjtöri és kehidai birtokok fejlesztését helyezte előtérbe. A nagyapa azonban még feltehetően Zsitkócon született és élt is ott bizonyos ideig. Az ő Ferenc nevű édesapja is már főszolgabíró volt. Hiteles források bizonyítják, hogy az elődök már a XVII. században biztosan Zsitkócon éltek.
Zsitkócról a „Csikólegelő” elnevezésű terület mentén térjünk vissza a Barátság parkba.
Vissza a pihenőhelyhez
Bödeháza erdei kirándulóhely A Hetés tájegység Zala megye délnyugati csücskében helyezkedik el, a Kerkától délnyugatra, a szlovén határ közvetlen közelében, a Göcsej mellett háromszög alakban. Egyik apró falva Bödeháza, szinte a szlovén határon fekszik. Innen indulva ajánlunk három gyalogos és három kerékpáros túrát.