funiQ logo

This article is not available in română. This is the maghiară version of the article.

Balatonudvari

A Balaton északi partján, a Tihanyi-félsziget mellett, Balatonfüredtől 10 km-re található.

Balatonudvari panoráma
Balatonudvari panoráma

Túraajánlatok

Látnivalók

Az alig 500 lelkes kis Árpád-kori falu legérdekesebb látnivalója az 1770-es években megnyitott új temető ma már védett, szív alakú sírkövei. A templom körül kialakult régi temető már szűknek bizonyult, így a falutól távolabb jelölték ki az újat. A szív alakú sírkövek – amelyekből még több mint 60 db található – nagyrészt a XIX. század első feléből származnak, de még a XX. század elején is állítottak. Ki és miért faragta ilyenre, pontosan nem tudni.

A falu katolikus temploma középkori eredetű, román és gótikus elemek figyelhetők meg. A török idők utáni újjáépítés idején az akkor már nagy számú református gyülekezet szerezte meg, de 1754-től újra a katolikusoké. 1840 körül klasszicista stílusban átépítették és bővítették.

Szent Márton püspök-templom
Szent Márton püspök-templom

A reformátusok 1790 körül új templomot emeltek késő barokk stílusban.

református templom
Református templom

A községhez tartozó üdülőtelep – Fövenyes – alapját a Keresztény Ifjak Egyesülete alakította ki 1930-ban, kápolnáját 1931-ben építették.

Strandok

Községi strand A Balatonudvari központi részén elterülő strandon játszótér, gyermek animációs helyiség, olvasósarok, strandröplabda pálya, focipálya és vízisporteszköz kölcsönző várja a fürdőzőket. Esténként a kivilágított parti sétányon hangulatos strandi sétát tehetünk.

Fövenyesi strand A füves, fákkal borított strandon családbarát és mozgássérült szolgáltatások is várják a fürdőzőket. A strand mellett közforgalmú személyhajó kikötő csak a vízi kirándulásokat kedvelőkre vár. Ha pedig inkább egy filmet néznénk meg, akkor a két utcával arrébb levő kertmoziban a helyünk.

Története

A falu neve (valószínűleg a királyi udvarnokról kapta) először 1092-ben, egy valószínűleg hamisított oklavélben tűnik fel. A falu először a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül pedig a Veszprémi püspökséghez tartozott.