Mencshely
A Balaton-felvidék északi határán található települést háromtornyú falunak is nevezik, mivel három felekezet is épített itt templomot. A helyi életet évszázadokig meghatározta a közeli Halom-hegy, aminek köszönhetően a szőlőtermesztés volt a fő bevételi forrás. Mára kevés pincészet maradt a faluban, a hegyet is inkább üdülőházak tarkítják.
Mencshelyen az 1940-es évek óta gazdag hagyománya alakult ki a Balaton-felvidéki vert csipke készítésének. Bár a tradíció fejlődését némileg megtörték a szocializmus évtizedei, az 1990-es évek óta ismét kivirágzóban van a helyi népművészet, szakkörök és hagyományápoló szervezetek alakultak, és a lakosok munkáiból több környékbeli településen is rendeztek kiállításokat.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- A Balaton-felvidék szívében (Balatonakali - Mencshely, 29 km)
- Kálváriák és szőlők között (Balatonszőlős - Mencshely, 38 km)
- Nivegy-völgyi Panoráma bringakörút (49 km)
- Vadhajtás Bringakörút (Mencshely - Balatonhenye)
A községtől délre, a Halom-hegyen álló Kossuth-kilátó a P majd Ka jelzésen érhető el.
Látnivalók
Evangélikus templom A templom mai külsejét akkor nyerte el, amikor a felekezet 1790-ban barokk stílusban átépíttette. Egy 1957-es felújítás során azonban lőrésszerű ablakokat és egy kaput találtak a vakolat alatt, és kiderült, hogy az épület egy része valójában egy középkori, román stílusú templom maradványa.
Szentháromság-templom A község római katolikus templomát a XIX. század elején építették Balassa Albert veszprémi kanonok adományából. A templom szentélye a régi ókútra épült.
Ódor-kúria Az egykori nemesi kúriát a XVIII. század végén építették késő barokk stílusban. Egy ideig a tsz-iroda működött itt. Az egykori nemesi Ódor-család kriptája a helyi temetőben található.
Kossuth-kilátó Az eredeti kilátót 1962-ben építették Dörgicse és Mencshely között félúton, a mai építmény 2015 várja a látogatókat. 399 méterével ez a környék legmagasabb pontja, amely a Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját nyújtja. A kilátó melletti tanösvényt járva megismerhetjük a hegy történetét.
Falumúzeum A helytörténeti kiállítás bemutatja a község történetét, régi használati tárgyait, illetve kiállításra kerültek a helyi csipkeverő asszonyok alkotásai. A múzeum melléképületében a szőlőtermesztéshez és borkészítéshez használt régi gépeket lehet megtekinteni.
Hősi emlékmű Az I. világháborús emlékművet 1932-ben állították, később a II. világháború áldozatainak nevét felsoroló emléktáblával bővítették.
Egyéb látnivalók: Balassi-kúria
Története
A település első írásos említése 1284-ből való, de a hagyományok szerint még Szent István király alapította. Határából az újkőkorszakból származó eszközök, valamint római épületmaradványok is előkerültek, tehát a terület már jóval a magyarok előtt lakott volt.
Századokon át többségében kisnemesek lakták. A XVI. századi török portyázások hatására a lakosság egy része elmenekült, de a falu nem néptelenedett el teljesen, így megmaradhatott a település folytonossága.
A XVII. század elején a visszatelepült lakosság többségében evangélikus vallásúvá vált, a templomot ők állították helyre. Az ellenreformáció idején a falu lelkészét, Zsédenyi Istvánt 2 év gályarabságra ítélték. Az ő emlékére állították fel 1997-ben az evangélikus templom kertjében a gályarab emlékművet.
Az 1848-as forradalom során a lakossága nagy része támogatta a szabadságharcot, nem véletlen, hogy itt talált menedéket Kossuth Lajos menekülő családja. A Kiegyezéssel gyümölcsöző korszak köszöntött be, Mencshely fejlődésnek indult, ám később egy filoxériajárvány (szőlőtöveket megtámadó rovarok) romboló hatással volt a helyi termelésre. Később a két világháború tizedelte meg a helyi lakosságot.
A szocializmussal és a téeszesítéssel tovább folytatódott a hanyatlás, de a rendszerváltást követően ismét újult erővel kezdett fejlődni a falu, amelyet tovább élénkített az újonnan megtalált kulturális hagyományok ápolása.